A múlt héten Koppenhágában tartott konferencián a tudósok aggasztóbb képet festettek a globális felmelegedésről, mint azt sejtettük.

A folyamat gyorsabban játszódik le - a tengerek vízszintje gyorsabban emelkedik, mint amire a korábbi számításokból következtetni lehetett, a sarkvidék jégtakarói gyorsabban olvadnak, az Amazon-vidék esőerdejei pedig halálra vannak ítélve, hacsak nem történik valamilyen azonnali beavatkozás.

10 módszer, amivel megmenthetjük a Földet:

I. A korom kibocsátás csökkentése .

Az autók és a gyárak korom kibocsátásának csökkentése az egyik leggyorsabb módja a globális felmelegedés megállításának.

A fekete szénnek, ami a korom színét adja két fő hatása van.

Először is felmelegíti az atmoszférát, mivel elnyeli a napsugarakat majd azokat visszatükrözi a levegőbe.

Másodszor elszínezi a havat és a jeget, ami így kevesebb napsugarat tud visszaverni, és olvadni kezd.

II. Az ózonréteg védelme.

A legtöbb olyan gáz, amely a ózonréteg védőfunkcióját károsítja, az a globális felmelegedést is nagy mértékben elősegíti.

Bár ma már komoly szabályok korlátozzák az ózont károsító gázok felhasználását a szakértők további lépéseket sürgetnek.

III. A megfelelő energia termelése a megfelelő helyen.

A megújítható energiaforrások gyakran megbízhatatlanok: a nap nem mindig süt, a szél sem fúj örökké.

Így új tervek születtek a földrajzi adottságok kihasználására az energiatermelés terén.

Például új napenergia állomások építését a Szaharában tervezik, ahol szinte egész évben süt a nap.

A szélerőműveket az Északi-tenger partjára telepítik, Norvégiában pedig vízenergiát nyernek a gátakon.

IV. Az áram hálózat kiépítése.

A jelenlegi rendszer lényegében a generátorok és a felhasználók között közvetíti az áramot, azonban egy okosabb rendszer kiépítésével kommunikáció is létrehozható lenne.

Így a hűtőszekrény vagy a mosógép akkor használhatna áramot, amikor az bőségesen és olcsóbban áll rendelkezésre.

V. Az autóhasználat újragondolása .

Az autózást forradalmasítani lehetne, ha a kocsikat is úgy értékesítenék ahogy a mobiltelefonokat.

A sofőrök kedvezményes – akár ingyenes – elektromos autókhoz jutnának, mint ahogy manapság a mobiltelefonok mellé kaphatók a headset készülékek.

Cserébe a perc díjazás helyett egy kilométer-alapú szerződést kellene kötniük, ami újra feltöltésre is jogosít különböző állomásokon.

Ezzel nemcsak a költségeket csökkentenék, hanem a szén-dioxid kibocsátást is.

VI. Az üzemanyag termelés .

Az algák rendkívül gyorsan nőnek és hektáronként 15-ször több bio-üzemanyag készíthető belőlük mint az átlagos gabonafélékből.

Ráadásul nem foglalnak el termőföldeket, hiszen tavakban és a tengerben lehet tenyészteni őket.

Remek környezetbarát üzemanyag forrás, hiszen növekedés közben az alga szén-dioxidot nyel el, viszont üzemanyag formában még sincs káros anyag kibocsátása.

VII. A fák védelme.

Az erdők irtása, főleg a trópusokon nagyban növeli a szén-dioxid kibocsátás mértékét.

Azonban, amíg az emberek pénzt kapnak a kivágott fákért vagy pedig a kiirtott területeket jó pénzért el tudják adni, addig számukra nem érdemes egy fát sem állva hagyni.

Azonban még mindig olcsóbb lenne az erdőirtás megfékezése, mint később 5-ször annyit költeni a levegő szennyezettségének javítására.

VIII. “Zöld” házak építése

A bambusz mellett a kender a világ leggyorsabban növekvő növénye.

Miközben alig 14 hét alatt négy méter magasra is megnő, folyamatosan szén-dioxidot von el a levegőből.

Egy ősi építkezési technika szerint a kendert mésszel kell keverni, így biztos alapokat lehet építeni.

Ezt a módszert alkalmazva egy hektár kender elég alapanyagot nyújt egy egész ház felépítéséhez.

IX. Adóreform .

Újra divatba jönnek a környezetbarát adók.

Ezek leginkább egy ökológiai adóreform részeként lennének hatásosak, amely során az adók nem a javakat terhelnék, hanem a károkat, mint az a légszennyezés.

Így a terhek áttolásával gazdaságosabb lesz környezetbarát módon üzemeltetni egy céget és minél több embert alkalmazni.

X. A kibocsátás szabályai.

A Contraction and Convergence egy nemzetközi megállapodás, amelynek alapja, hogy minden ember ugyanannyi szén-dioxid kibocsátásra jogosult. Miután megállapítják a maximális kibocsátási szintet, minden országnak szerződésben kell ennek betartását garantálnia.

A fejlett országoknak erősen csökkenteniük kell kibocsátásukat, míg egy harmadik világbeli ország esetleg még növelheti is a sajátját.

Forrás: www.independent.co.uk