A XVII. században a vallási ellentétektől és az új gondolatoktól megosztott Európában, azon belül is Svájcban szerveződött egy kis csoport. Vezetőjük Jacob Amman után "Amish"-nak nevezték magukat. A század végén az éhínség és az üldöztetés elől az Újvilágba menekültek.

Az erőszakmentességet, egyszerűséget és szeretetet hirdető csoport a szokásait, vallási hitét és puritanizmusát a mai napig megőrizte.

Az autizmus fogalmát Magyarországon legtöbben az "Esőember" című filmből Dustin Hoffman kitűnő alakítása alapján ismerték meg.

A kifejezés a görög "autos" (önmaga) szóból származik: az autizmus szót tehát önmagára vonatkoztatásnak vagy önzésnek is fordíthatnánk.

Régebbi lexikonokban még "nappali álmodozásnak" is nevezik az autizmust. Az autizmus egy olyan fejlődési zavar, melynek tünetei az első három évben jelentkeznek.
Az autizmus előfordulási gyakorisága a legfrissebb kutatási eredmények alapján kb. 0.5 %, ami 200 gyerekből egyet jelent. Ez a szám az Egyesült Államokban egy a 166-ból.

Az Egyesült Államokban egy kutató felmérést végzett Pennsylvania holland megyéiben és autista gyerekeket keresett. A nemzeti statisztikáknak megfelelően találnia is kellett volna 200-at, de nem így történt. Mindössze hármat sikerült találni.

• Az első, egy autista amish kislány Kínából származott és  már autistaként adoptálták nevelő szülei.

• A második autista amish gyerek kapott védőoltásokat.
• A harmadik gyerek esetében nem lehetett kideríteni, hogy kapott e védőoltást vagy sem.

A különbség 2700% !!! És egy dolog még különbözik:

Az Amish közösségek megtagadják a védőoltások adását a gyerekeiknek.
A védőoltások története több, mint 200 évre nyúlik vissza.

Ez idő alatt a bevezetett védőoltások száma folyamatosan nőtt, a járványszerűen előforduló fertőző betegségek száma ugyanakkor folyamatosan csökkent.

Az orvostudomány és a közvélemény ezt a visszaesést többnyire a védőoltások pozitív hatásának tulajdonítja, holott az elmúlt két évszázad alatt életkörülményeink, higiénés viszonyaink és táplálkozásunk alapvetően megváltozott. "A betegségek megelőzését célzó védőoltás ötlete 1796-ból származik.

Edward Jenner brit gyermekorvos úgy gondolta, hogy azok a fejőlányok, akik már túlestek a tehénhimlőn (egy enyhébb betegségen), nem kaphatják meg a himlőt (ami halálos betegség)." Jenner elméletére alapozva fejlesztették ki az első himlő elleni oltásokat.

Ezekkel az oltásokkal a XIX. században az iparilag fejlett országokban nagy tömegeket oltottak be úgy, hogy gyakran szinte teljes volt az átoltottság.

Azonban a védőoltások hatására nem csökkent a himlős megbetegedések száma. Hatalmas járványok törtek ki, lényegesen súlyosabbak mint korábban. A beoltott személyek túlnyomó többsége megkapta a himlőt, amelyet a himlős betegeket befogadó intézmények egyértelműen dokumentáltak. Ennek hatására több ország betiltotta a himlő elleni oltást. A WHO által néhány évtizeddel ezelőtt kezdeményezett himlő elleni oltási program során hivatalosan elismerték, hogy nem a védőoltások hatására tűnt el a himlő a Földről.

A megfelelő higiénés feltételek biztosítása, a betegek elkülönítése és a csatornázás akadályozta meg a betegség terjedését.

A bölcsőhalál, az autizmus, a hiperaktivitás és még számos idegrendszeri megbetegedés egyértelműen a védőoltások számlájára írható csakúgy, mint az allergiás megbetegedések bizonyos százaléka is. A szövődmények előfordulási gyakorisága egyes kutatók szerint lényegesen magasabb a hivatalosan beismert eseteknél.

Az Egyesült Államokban például minden négyszázadik gyermek autista. Valós adatokat azonban az oltási szövődmények és az oltások okozta halálesetek számáról rendkívül nehéz nyerni, mivel az orvosok néha közvetlenül az oltás után bekövetkezett reakciókat sem tekintik az oltás következményeinek. Ugyanakkor az oltási szövődmények jelentős része csak napokkal-hetekkel -hónapokkal illetve évekkel később jelentkezik.

A védőoltások kritikusai mindezek alapján megkérdőjelezik az oltási elmélet helyességét

Louis Pasteur a védőoltások egyik atyja élete vége felé a következőket mondta: "Csak a táptalaj számít, nem a kórokozó." Azaz a betegségek kialakulásában a megfertőzött személy állapotának, szervezete ellenálló képességének sokkal nagyobb szerepe van, mint a kórokozóknak.

A járványok során soha sem betegszik meg az egész népesség, és a megbetegedettek közül sem mindenki lesz egyformán súlyosan beteg.

A táplálkozás, a higiénés és egyéb viszonyok játsszák a fő szerepet a betegségek terjedésében.

A betegségek valódi, veszélytelen megelőzésének kulcsa az egészséges táplálkozás és egészséges életkörülmények, stresszmentes iskola és boldog otthoni háttér lenne. Egy egészséges szervezet immunrendszere képes legyőzni a kórokozókat olyannyira, hogy még az oly halálos kór is mint például a tüdőbaj, mindössze nátha súlyosságú betegségként jelentkezik.

A védőoltások azonban hatalmas üzletet jelentenek a gyógyszeripar és az orvostársadalom számára egyaránt. Miközben Nyugat-Európa számos országában a védőoltások nem kötelezőek, és a szülők számára elegendő irodalom áll rendelkezésre a téma alaposabb megismeréséhez, a dogmává merevedett védőoltástan Magyarországon semmilyen, a hivatalos állásponttól eltérő vizsgálati eredmény, publikáció, statisztikai adat megjelenését nem teszi lehetővé.

A múlt század nagy gondolkodója Mahatma Gandhi a következőket mondta az oltásokkal kapcsolatban:

Évek óta megrögzötten oltásellenes vagyok. A legkevésbé sem kérdéses számomra, hogy az oltás tisztességtelen eljárás, amely ráadásul káros is.

forrás:naturhitek